Fizikai módszerek
① Mechanikai tisztítási módszerek: Seprő- és kaparótisztítás, csőfúrás tisztítás, szemcseszórásos tisztítás.
② Hidraulikus tisztítási módszerek: Alacsony-nyomású hidraulikus tisztítás (nyomás 196-686 kPa, körülbelül 2-7 kgf/cm², 0,2-0,7 MPa).
③ Nagy{0}}nyomású vízsugaras tisztítás: nagy-nyomású tisztítási nyomás 4900 kPa, körülbelül 50 kgf/cm², ami 5 MPa. Ezt a módszert nagynyomású-vízsugaras tisztításnak vagy nagynyomású-tisztítónak is nevezik.
Elektronikus módszerek
Az alapelv az, hogy nagy{0}}frekvenciás elektromos mezőt használnak a víz molekulaszerkezetének megváltoztatására, ezzel megelőzve és eltávolítva a vízkő kialakulását. Amikor a víz áthalad egy nagy-frekvenciás elektromos mezőn, megváltozik a molekuláris fizikai szerkezete. Az eredeti társított lánc-mint a makromolekulák egyedi vízmolekulákká bomlik. A vízben lévő sók pozitív és negatív ionjait egyedi vízmolekulák veszik körül, csökkentve mozgási sebességüket, az effektív ütközések számát, valamint az elektrosztatikus vonzást, megakadályozva, hogy a felmelegedett falfelületen struktúrákat alakítsanak ki, ezzel elérve a vízkőképződés megelőzésének célját. Ezzel egyidejűleg a vízmolekulák megnövekedett dipólusmomentuma fokozza affinitását a sók pozitív és negatív ionjaihoz (vízkőmolekulák), így a felforrósodott felületeken vagy csőfalakon a vízkő lágyul és könnyebben leválasztható, ezáltal vízkőoldó hatás érhető el.
Elektrosztatikus módszer: Az elektrosztatikus vízkő megelőzése és eltávolítása az elektronikus vízkőmentesítéshez hasonlóan a vízmolekulák állapotának megváltoztatásával éri el célját. Ez utóbbi azonban elektrosztatikus mezőt használ az elektronikus működés helyett. A mechanizmus az, hogy a vízmolekulák polaritással rendelkeznek (más néven dipólusok). Amikor a vízdipólusok áthaladnak egy elektrosztatikus mezőn, minden dipólus a pozitív és negatív ionok folyamatos, rendezett sorozatába rendeződik. Ha a víz oldott sókat tartalmaz, akkor azok pozitív és negatív ionjait a víz dipólusai veszik körül, és szintén pozitív -negatív sorrendbe rendeződnek. Az alcsoporton belül az önállóan mozogni képtelen anyagok nem tudják megközelíteni a cső (berendezés) falát, így nem rakódnak le és nem képeznek vízkövet. Ezzel egyidejűleg a vízből felszabaduló oxigén nagyon vékony oxidréteget hoz létre a csőfalon, megakadályozva a korróziót.
A kémiai eljárások vegyi anyagokat használnak a felületi szennyeződések vagy bevonatok eltávolítására kémiai reakciók révén, például savas mosással és lúgos mosással a vízkő eltávolítására. A vegyszeres tisztítás során az aljzat korróziójának megelőzése vagy a korróziós sebesség elfogadható határokon belüli szabályozása érdekében a vegyszeres tisztítóoldathoz általában megfelelő korróziógátlókat és aktiváló, behatoló és nedvesítő tulajdonságú adalékokat adnak. A módszerek közé tartozik a merítés, a keringtetés és az üzem közbeni tisztítás (más néven non-stop vegyszeres tisztítás).